A v�gs� �sszecsap�s

Borzaszt�an hideg van. Term�szetellenes ez a fagyos id�j�r�s novemberben. Tal�n az okozhatja, hogy a h�zat egy kilom�teres k�rzetben belengi a s�t�t m�gia. M�r az erd� t�loldal�r�l �reztem, pedig m�g kor�ntsem annyira kifinomultak az �rz�keim, amilyenek alig egy �ra m�lva lesznek. Akkor, ahogy a telihold bevil�g�tja s�padt f�ny�vel a tiszt�st, amit kor�bban tal�ltam, elkezd�dik. Addig van id�m felm�rni a terepet. Az erd�nek ezen a r�sz�n k�l�n�sen s�r�n n�ttek a f�k. �gy t�nik, legal�bb a fel�t var�zslattal telep�tett�k ide azzal a c�llal, hogy a h�zhoz k�zeledve megnehez�ts�k a halad�st �s a t�j�koz�d�st. Ha egy mugli vagy egy tapasztalatlan var�zsl� erre t�ved, nem hagyja el �lve ezt a helyet.

A h�z ablakain gyenge f�ny sz�r�dik �t, de a vastag koszr�tegt�l lehetetlens�g bel�tni a szob�kba. Nem is akarok bel�tni. El�g sok sz�rny�s�ges dolgot l�ttam �letemben, de el sem tudok k�pzelni olyan borzalmakat, amiket a h�z rejthet. Egy bestia h�za. Egy vad�llat�, aki n�h�ny �v alatt teljes emberi term�szet�t eldobta mag�t�l, �s aki csillap�thatatlan v�rszomja �s kegyetlens�ge miatt m�sokat is erre a sorsra k�rhoztatott. De ma �jszaka gondoskodom r�la, hogy t�bb� senkit ne fert�zhessen meg a k�rs�g�val.

M�r nincs sok id�m a hold felkel�s�ig. Valahogy ki kell csalnom a tiszt�sra. Remeg� l�bakkal indulok el a h�z fel�. Pr�b�lok �tbotladozni a s�r� n�v�nyzeten. Az �p�let el�g siralmas �llapotban van. A falakat �s a tet�t minden�tt bebor�tja a gaz �s a mocsok. A kertben, a f�lm�teres f�ben h�feh�r csontok hevernek szanasz�t, nem tudni, emberi vagy �llati maradv�nyok-e. �s mindezek tetej�be az eg�sz birtokon �rezni lehet ezt az undor�t� d�gszagot. �gy, ahogy van, visszatasz�t�. Legal�bb annyira, mint a tulajdonosa, aki a kisz�r�d� hangokb�l �t�lve val�sz�n�leg �ppen a vacsor�j�t fogyasztja.

Be akarok kopogni, de a kezem meg�ll f�l�ton. Egy pillanatra elmerengek a k�gy�t form�z� kopogtat�n, ami szer�nyen jelzi, kinek a szolg�lat�ban �ll a h�z lak�ja. Egy�ltal�n nem vesz�lytelen, amire k�sz�l�k, de ha sikerrel j�rok, t�bb� senkinek nem kell kereszt�l mennie mindazon, amin nekem kellett. Elsz�ntan fogom meg a kis f�mk�gy�t, �s k�tszer er�sen az ajt�hoz v�gom. Bentr�l hangos szitkoz�d�s �s d�b�rg� l�ptek zaja hallatszik, m�g v�g�l kit�rul az ajt�, �s szembetal�lom magam a sz�rnyeteggel, aki t�nkretette az �letemet. L�tszik rajta, nem �r�l neki, hogy megzavart�k a lakom�j�t. Amikor azonban felismer, sz�j�t sz�les mosolyra h�zza, melyet r�miszt�en eltorz�t v�rt�l cs�p�g� fogsora.

- Nah�t. Mi j�ratban erre, dr�ga bar�tom? – sz�lal meg neg�des hangon. – �ppen vacsor�zom, ker�lj beljebb, �s csatlakozz hozz�m – azzal sarkig t�rja az ajt�t, bel�t�st engedve a konyh�ba.
Alig tudom visszatartani �klendez�semet. A konyhaasztalon ugyanis egy f�lig sz�tmarcangolt f�rfitetem fekszik.
- K�sz�n�m, nem – pr�b�lom pal�stolni viszolyg�somat. – Igaz�b�l a seg�ts�gedet szeretn�m k�rni.
- Nocsak, milyen �gyben? – �gy l�tom, t�nyleg �rdekli. Fogalma sincs, mi�rt vagyok itt igaz�b�l.
- Csatlakozni szeretn�k a s�t�t oldalhoz – olyan �szint�n n�zek r�, ahogy csak tudok, �s h�l�t adok az �gnek, hogy nem j�rtas a legilimenci�ban. Ebben a lelki�llapotban k�ptelen lenn�k lez�rni az elm�met. – Sajnos Dumbledore ellenezte, hogy a kiv�teles k�pess�geimet hasznos�tsuk a harcokban, �gyhogy el�gg� gyakorlatlan vagyok. Nem merek a Nagy�r el� �llni ilyen gyenge felk�sz�lts�ggel, ez�rt k�ne seg�tened. K�pezz ki. Most azonnal elkezdhetn�nk, ha lehet – n�zek r� s�rget�en. – Persze ha el�bb szeretn�d befejezni az ev�st, akkor megv�rhatom – teszem hozz�, nehogy gyan�s legyen a siets�gem.
- �, az r��r. Ink�bb n�zz�k meg, mit tudsz. Van egy kis tiszt�s p�r sz�z m�terre, ott gyakorolhatunk. De siess�nk, hamarosan felkel a hold.

N�m�n tessz�k meg az utat a tiszt�sig. Nem lehet igaz, hogy minden szavamat elhitte. �gy t�nik, nem csak az emberi term�szet�t�l szabadult meg, de az �t�l�k�pess�g�t�l is. Mindegy. Ez ut�n az �jszaka ut�n egyikre sem lesz sz�ks�ge t�bb�.
Meg�rkez�nk, �s egym�st�l p�r m�terre csendben v�rjuk, hogy elkezd�dj�n az �tv�ltoz�s. A farkas�l�f�-f�zetet m�r otthon bevettem, �gy v�gig tudatomn�l leszek. Azt hiszem, ez az ellenfelemr�l nem mondhat� el. Nem is tudom �tv�ltozik-e m�g egy�ltal�n, vagy m�r annyira elvadult az emberi alakja is, hogy ez felesleges lenne. �ppen azon t�n�d�m, hogyan s�llyedhetett id�ig, amikor morg�st hallok a jobb oldalamr�l, �s mikor arra fordulok, egy s�t�tk�k szemp�r f�r�dik a szemembe.

- Mindketten tudjuk, mi�rt j�tt�l – megfagy bennem a v�r. Teh�t m�gsem siker�lt �tvernem. V�gig tudta, mit akarok, m�gis belement a j�t�kba. – De a terved nem fog m�k�dni. N�lad tehets�gesebb m�gusok is megpr�b�ltak m�r v�gezni velem, de, mint l�tod, mind kudarcot vallott, �s igen cs�nya v�get �rtek – g�nyosan elmosolyodik.
- Net�n elfeledkezt�l r�la, hogy �n nem csak m�gus vagyok?

Mintha csak az el�bbi kijelent�semet akarn� al�t�masztani, a hold s�padt f�ny� korongja el�t�nik a felh�k m�g�l, �s kezdet�t veszi a pokoli f�jdalom. Egyszerre remeg meg a test�nk. K�v�ncsi vagyok, a jobboldalamon �ll� l�ny (mert nem nevezhet� �llatnak, m�g kev�sb� embernek) ugyanezt �rzi-e. Olyan, mintha ezer t�t sz�rn�nak a b�r�mbe, �s apr� darabokban ny�zn�k le r�lam. �rzem, ahogy a csontjaim ropogva eldeform�l�dnak, a gerincem megg�rnyed, a karom �s a l�bam megny�lik. Az eg�sz testem sz�rny� k�nok k�zepette �tv�ltozik valami f�lig ember-f�lig �llat sz�rnyetegg�. De a tudatom megmarad. Az elm�m teljes eg�sz�ben emberi. Az teljesen �n vagyok. Ellenfelemen szinte alig �szrevehet� a v�ltoz�s. Mind�ssze a szeme lett s�rga, mint a borosty�nk�, �s a hangja imm�r csak morg�sk�nt t�r fel a tork�b�l, amikor megl�t engem. Mindketten fesz�lten v�runk egym�s t�mad�s�ra. Egyszer csak felegyenesedik, �s h�tra veti a fej�t. Az erd�n �tsz�guld� dermeszt� farkas�v�lt�ssel elkezd�dik a harc.

***

A felkel� nap aranysz�n� sugaraiban egy sz�p s�t�tsz�rke gy�ngybagoly rep�l egy rozoga, t�bbszintes h�z fel�. Az egyik emeleti ablakn�l lesz�ll, �s ahogy meghagyt�k neki, cs�r�vel halkan koppant n�h�nyat az �vegen. A zajra egy halv�nylila haj� fiatal n� meglepetten felkapja a fej�t. Ki k�ldhet levelet ilyenkor? A lehet� legnagyobb csendben lek�sz�l�dik az �gyr�l, vigy�zva, nehogy felkeltse a mellette alv� kisfi�t, akinek hajsz�ne minden szuszog�sn�l v�ltozik egy �rnyalatot. A n� lassan az ablakhoz s�t�l, beengedi a baglyot, hogy lek�t�zhesse a l�b�r�l az apr� pergamentekercset. Ahogy gyorsan �tfutja a p�rsoros levelet, szeme megtelik k�nnyel. Sz�j�ra tapasztja a kez�t, �s kirohan a szob�b�l.
Odalent a konyh�ban n�h�ny ember �l egy hatalmas faasztaln�l, m�g egy testes, v�r�s haj� asszonys�g a t�zhely k�r�l s�r�g-forog. Ahogy a fiatal boszorka meg�ll az ajt�ban, minden szem r�szegez�dik.
- Mi a baj, dr�g�m? – sz�l�tja meg az asszony, mire a n� felmutatja a levelet.
- Remus… - csak ennyit tud mondani, miel�tt meg�ll�thatatlanul k�nnyekben t�r ki.
Az id�sebb boszork�ny odamegy hozz�, �tveszi t�le a levelet, �s � is elolvassa. A fiatal n� h�t�t simogatva jelent�s�gteljes arccal fordul a t�bbi jelenl�v�h�z:
- Fenrir Greybacknek v�ge. Remus meg�lte.